2016. január 6., szerda

Tisztelet

Nem teljesen értem a "mások vallási hovatartozásának tiszteletben tartása" kifejezést.
Ha valaki, akit tisztelek, kényszerképzetben szenved, nem az az első zsigeri emberi reakció, hogy megpróbálom kigyógyítani az elmebetegségéből?

2015. december 22., kedd

Paraszolvencia

Több cikket is olvastam a napokban a hálapénzrendszeréről, és arról, hogy miért nehéz megszüntetni.
Hát azért, mert az emberek birkák.
Kifizetnek egy csomó pénzt vaktában fű alatt, hátha jobb lesz, aztán panaszkodnak a rossz ellátás miatt, amiért hivatalosan egyébként szinte semmit nem fizettek.
Ha azt a pénzt, amit hálapénzkét fizetnek az orvosoknak, egy magánorvosnál költenék el, ellenőrizhető, visszakövethető körülmények között, jobb ellátást kapnának, mint az állami kórházban, miközben az állami intézmények terhelése is csökkenne, és az is normális ellátást kapna, akinek nincs pénze. Mindenki boldog lenne.
Ebben már megint mi olyan kurva nehéz?

2015. október 7., szerda

Ezek a mai fiatalok

Gondoljatok bele ebbe:
A szüleink és a nagyszüleink egy olyan világban születtek és nőttek föl, ahol a jómodor felesleges urizálásnak számított, az illem a burzsujok és dzsentrik világát idézte, a tisztelettel pedig nem az arra érdemesnek tartoztak, hanem annak, aki megfelelő embereket ismert.
Ne csodálkozzatok hát, ha amikor a sorban egy öregnéni elétek tolakszik, azzal indokolja, hogy ő egy belügyes özvegye. Ez az ő kultúrájában erény.
Azt se felejtsétek el azonban, hogy mi vagyunk az első generáció, akik eldönthetik, mi alapján adják a tiszteletüket másoknak. Akik dönthetnek az értékrendjükről. Akik dönthetnek úgy, hogy a jómodor erény. Akik nem csak a látszat és a jelszavak szintjén tehetnek azért, hogy a világ egy szép és rendes hely legyen.
Mindezt mérlegelve az én döntésem az, hogy aki a régi világ értékrendje szerint viselkedik az Új Világban, az nem rendelkezik az alkalmazkodás erényével, ezért pusztulnia kell.

2015. szeptember 29., kedd

Tétel: Az emberi faj megérett a pusztulásra.

Bizonyítás:
A következő mondat hagyta el egy munkatársam száját percekkel ezelőtt:
"Te miért tanulsz még mindig nyelveket, ha már van egy nyelvvizsgád? "
Q.E.D.

2015. szeptember 22., kedd

Énekelj csak

A munkahelyemen tényleg nagyon (értsd: NAGYON) sok szabadidőnk van, megesik, hogy egy teljes óráig nincs hívás (mondjuk máskor meg nyolc óra alatt fél perc egészségügyi szünet sincs, szóval annyira nem laza hely, de ez a történet szempontjából mindegy), és ezeket az üresjáratokat mindenki máshogy tölti. Én vagy tanulással, alkotással (szabásminták vagy egyéb tervek készítésével, illetve blog-, vers- és újságírással) vagy olvasással. Ezek mind-mind felfrissítik a szellemet, és tágítják a világot, amelyben élek.
Ezek után, azt hiszem, jogosan nézem le azt a munkatársnőmet, aki vagy fennhangon énekel valami hipszter világzenét, vagy nyafog, hogy milyen szar az élete, és szeretne elköltözni Angliába.
Te némber, ha itt nem tudsz olyan világot teremteni, ahol jól érzed magad, ahol gyarapodsz és fejlődsz, azt hiszed, máshol menni fog?
Sebaj, legalább énekelni tudsz. Ez gályarabként nagy előny ám.

2015. szeptember 17., csütörtök

A gyengébbek kedvéért

Amíg a munkatársaim azon nyavalyognak, milyen unalmas hely ez, és azért itt kötöttek ki negyvenéves korukra, mert szar az iskolarendszer, én a valóban jelentős mennyiségű holtidőt nyelvtanulással töltöm.
Konbanwa, Aniko desu, nijuuni sai desu. Most ajánlottak egy előléptetést. Egy hónapja vagyok itt.
Na, ki a hülye?

2015. szeptember 15., kedd

Hogyan bűvölj el egy INTJ csajt

Egy mondat, négy szó, és bármelyik INTJ csaj a tiéd.
Egészen pontosan több ilyen mondat is van, például a "nem akarsz sakkozni velem", de épp most hallottam egy munkatársamat, ahogy a következőt mondta:
"Mostanában sokat olvasok Machiavelli-t."
Azt hiszem, jól ki fogunk jönni.